Csehország alkotmánya és kormányzati struktúrája

Országos szinten. A Cseh Köztársaság kétkamarás parlamenti rendszerrel rendelkezik (Képviselőház és Szenátus). A Képviselőháznak 200 tagja van, akiket négy évre választanak meg arányos képviselet alapján. A Szenátusnak 81 tagja van, akik hatéves mandátumot kapnak, miközben a testület tagjainak egyharmadát minden második évben újraválasztják többségi szavazás rendszerében. A Képviselőház és a Szenátus ötévente választja meg közösen az Államelnököt.

Regionális szinten. A Cseh Köztársaság 14 régióból (kraje) áll, amelyeket a 2000-es közigazgatási reform során hoztak létre. Dél-Morvaország régiója a CENTROPE partnere. A delegált központi állami kormányzat rendszerében a régiók főként az önkormányzatok tevékenységeit felügyelik. A régiók autonóm kompetenciái hasonlóak az önkormányzatokéihoz, azonban magasabb szinten valósulnak meg (például középiskolák, főutak, stb.). Ezen kívül a regionális önkormányzati egységek törvénytervezeteket is benyújthatnak a Parlament felé.

Helyi szinten. A 6244 önkormányzat (obce) további közigazgatási egységekként működik. Összességében az önkormányzatoknak három típusát lehet megkülönböztetni: a kis önkormányzatok csak alapvető funkciókat töltenek be, míg a nagyobb önkormányzatok speciális feladatokat is végrehajtanak, és támogatják a környezetükben található kisebb önkormányzatokat is. Léteznek ezen kívül kibővített kompetenciákkal felruházott önkormányzatok, amelyek átvették a felszámolt korábbi kerületi irodák feladatait. Jelenleg ezek az önkormányzatok alkotják a Cseh Köztársaság közigazgatásának legfontosabb pilléreit. Az autonóm önkormányzati kompetencia körébe tartozik például a lakásügy, a tömegközlekedés, illetve a helyi közlekedés és szállítás infrastruktúrája.