Határok nélküli védelem

„Határtalan” természetvédelem a Duna mentén

A maga 2888 km hosszán, a Duna eltérő klímájú területeket szel át, ehhez alkalmazkodva sokszínű flórája és faunája van. Ugyanakkor, a Duna egyike a  világ 10 leveszélyeztetettebb folyóiknak a világon. Területére új nemzeti park létrehozását tervezik.

Több száz kilométeres medrében nem csak különböző nemzeteken folyik át, de maga a Duna is váltogatja “arcát”: durva kavicsos medrű hegyi patakból helyenként hasadékká szűkül a kiterjedt alacsonyan fekvő területek erdőségeik, kacskaringói és szigetei mentén. Minden egyes különböző rész egyben kiemelten veszélyeztetett élőlények előfordulási helye is.

Azonban ezt a biológiai sokszínűséget veszély fenyegeti: a jelentős hajózási és a tervezett vízerőmű fejlesztések miatt a WWF (World Wildlife Fund) a Dunát a 10 legveszélyeztetettebb folyók egyikének tekinti. A 19. században meglévő árterületek csupán 20%-a létezik még ma is és a folyó csupán fele folyhat olyan „természet közeli” módon, amennyire az elvárható. A felsőbb Duna szakaszokat vízerőművek és gyűjtő medencék alakítják, ezzel sok hal számára járhatatlanná téve a folyót. Csak az osztrák területen 11 dunai erőmű található; a folyó Bécsből lefelé áramolva érkezik Gabcikovo-hoz, amely a szlovák nemzeti elektromos fogyasztásának közel 11%-át termeli. Az iparból, mezőgazdaságból és túrizmusból eredő szennyezés, a part menti munkálatok valamint a kikötői lehetőségek további kihívást jelentenek a változatos folyami rendszerre. Ezzel a kihívással szembesülnek a CENTROPE államok, csakúgy, mint sok más ország is, amelyet a Duna érint – és sikert csak közösen érhetünk el.

Új nemzeti park van kilátásban

A Duna-Auen Nemzeti Park létrehozásával a CENTROPE a régiót határon átnyúló védett terület mintájaként jelölte ki a Duna, a Fertő tó és a March-i területek metszéspontján. A nemzeti park közel 9300 hektárt nyilvánít védetté, az egyik legnagyobb érintetlen árteret Közép- Európában. 38 kilométeres teljes hosszán, a terület éppen csak 4 km-es a legszélesebb pontján. A még mindig szabadfolyású Duna vízmélysége ezen a ponton elérheti akár a 7 métert is, amely folyamatosan alakítja az ártér tájképét. Az 1980-as években lebonyolított első határon átnyúló kezdeményezéseket követően, 1996-ban alapozták meg az első nemzeti parkot, és manapság a Duna-Auen Nemzeti Park közkedvelt célpont a feltöltődni vágyóknak a környező Centrope régiókból. A 7 túra ösvény és a Duna kerékpáros út, amelyek a parkon át vezetnek, Passauból indulnak, keresztezve Hainburgot érik el Magyarországot. Az osztrák és szlovák turisztikai hatóságok közt szoros együttműködési kapcsolatok voltak már korábban is.

A magyar Duna régióban a fontos védett területeket érintő együttműködések folyamatosan terjednek. Győr közelében található a Mosoni- Duna mellékfolyó, ahol a Duna leágazik a főágtól és kialakítja a Dunaszigetet. A sziget nagy része magyar területen fekszik, északi felének kis hányada nyúlik szlovák területre. A sziget számos költöző madár költő helyeként funkcionál és a vadvilág paradicsomaként tekinthetünk rá. Továbbá máshol nem található növény fajok is megtelepedtek a területen, 1987 óta a Dunasziget jelentős hányada védett terület, és a Szigetközben egy természeti park kialakítása is tervben van.

Nemzetközi együttműködés – a CENTROPE országok aktív részvétele a Duna védelmében

1994-ben aláírták a Duna fenntartható használatáról és védelméről szóló Együttműködési Megállapodást Szófiában. A hosszú távú célok közül kettő azt a célt szolgálja, hogy egy egységes víz védelmi rendszer alakuljon ki, valamint egy nemzetközi előrejelzési és riasztási rendszer működjön a balesetszerűen bekövetkezett szennyezések esetére. A Duna védelméért felelős bécsi központú Nemzetközi Bizottság látja el a szervezési végrehajtó feladatokat. Ráadásul cseh, szlovák, osztrák és magyar felek közötti megállapodáshoz csatlakozott Németország, Bulgária, Horvátország, Moldova, Románia, Ukrajna és az EU is.

A CENTROPE partnerek között évtizedek óta léteznek árvízvédelmi megállapodások és működnek két- és többoldalú vízügyi bizottságok. 2004-ben a Duna Védelmi Egyezmény 13 szerződő fele végül elfogadta a „Fenntartható Árvízvédelmi Akció Terv a Duna medencében” című dokumentumot. Ez részben az emberek és tulajdonaik védelmét, valamint a folyó ökorendszerének védelmét és fejlesztését tűzte ki célul. A cselekvési tervet nemzeti szinten fogják végrehajtani.

"Duna Park” hálózat

2009 júniusában kilenc osztrák, szlovák, magyar, bolgár, és román környezetvédelmi hatóság létrehozta a Duna védett területeinek hálózatát Duna Park néven, azzal a céllal, hogy közös védelmi feladatokat lássanak el a Duna mentén. Ezzel egy olyan transznacionálisan koordinált megoldást kínáltak a 3 éves időszakra, ami az Európai Területi Együttműködés 3 éves program részeként lehet - a South East Europe által társfinanszírozott projektben, a tapasztalatok megosztásával, közös stratégiák kidolgozásával és minta projektek lebonyolításátalkalmazásával végzik.

Az Európai Bizottság által megfogalmazott mostani Duna régió stratégia is támogatja a transznacionális együttműködéseket a természetvédelem területén. Az együttműködés három pilléreinek egyike a természet és a biológiai sokszínűség megóvására vonatkozik. Ha minden pillért egyenrangúan kezelnek, a folyó mentén transznacionális védelmi stratégiák biztosítását remélhetjük mind politikai és program szinten.