|
Új dimenziójú együttműködés
Ennyit a sarokszámokról. Ezen törekvések hátterében egy kísérlet áll, amelynek célja az európai integráció elősegítése az úgynevezett „makrorégiók” fejlesztése révén. A Duna-vidéken kívül 2008 óta már a Keleti-tengernél is folyik ennek a koncepciónak a végrehajtása. Rossz hírnek számít, hogy nem szerepel a tervek között pótlólagos pénzeszközök biztosítása az ilyen jellegű stratégiák megvalósításához. Jó hír viszont, hogy a makroregionális szemléletmód – ahogy azt a Balti-tenger térségében megfigyelhető kezdeti sikerek is bizonyítják – megfelelő eszköznek bizonyul a fejlesztési célok új, szélesebb dimenzióban történő megfogalmazásához illetve ezen célok konkrét, országokon átívelő projektek révén történő megvalósítása tekintetében. A 2007 és 2013 közötti támogatási időszakban egy tekintélyes összegű, nevezetesen 95 milliárd eurós európai uniós támogatás (az Európai Regionális Fejlesztési Alapból) áll rendelkezésre a Duna-vidék fejlesztésére.
14 ország vesz részt egy széleskörű konzultáció keretében a duna-vidéki stratégia kidolgozásában, beleértve mind a négy CENTROPE-országot. Ezen Duna-menti országok észrevételeire alapozva dolgoz ki az EU-Bizottság egy akciótervet, amelyben a stratégiai célok és a tematikai súlypontok egyaránt rögzítésre kerülnek – és ezáltal kialakul a konkrét projektek keretrendszere. Még nem született végleges döntés a stratégiai és tematikus prioritásokról, bár már világosan látszik, hogy a környezet- és forrásvédelem, a közlekedés illetve a régió összgazdasági fejlesztése központi szerephez jut majd.
Esély a CENTROPE-térség számára
Egy Duna-menti makrorégió fejlesztésének feltételei alapvetően különböznek a keleti-tengeri régiók fejlesztésének feltételeitől. Amíg a balti-tengeri stratégia világosan meghatározható kihívásokkal és együttműködési kényszerekkel rendelkező, gazdasági szempontból erősen integrált régióra vonatkozik, addig a Duna-vidék sokkal heterogénebbnek mutatkozik. Ebből adódóan ez a térség sokkal inkább tekinthető „hálózatok hálózatának” (vagy költőibb megfogalmazásban „gyöngyfüzérnek”), mint egységes nagyrégiónak.
Ez az alaphelyzet kiváló lehetőségeket biztosít a CENTROPE-térség számára. Az Európai Bizottság csakugyan úgy ítéli meg, hogy a CENTROPE-térség jó úton halad afelé, hogy a Duna-vidék modellértékű régiójává váljon. (lásd: Miért van szükség a Duna-stratégiára? A bizottság álláspontja című cikket). Egy olyan modellértékű régióvá, amely a Duna-vidékhez hasonlóan összességében multinacionális és multikulturális jellegű, illetve amely példaként és egyben partnerként szolgálhat a Duna-vidék egyéb régiói számára. A duna-vidéki stratégia tematikus súlypontjai megfelelnek a CENTROPE-térség érdekeinek. „Európa középső régiójának” fejlesztésekor a munka központi elemét képezik a közlekedéstervezési és a gazdaságfejlesztési kérdések. Ebből adódóan a következő években a CENTROPE Capacity fontos feladata lesz majd, hogy olyan projektek számára találjon kapcsolódási pontokat, amelyeket az Európa második leghosszabb folyója mentén tevékenykedő partnerek közreműködésével lehet megvalósítani.
Bővebb információ:
EU-s stratégia a Duna menti térségeknek
Video az EU Stratégiáról a Duna régiók számára
Itt van > home > Hírlevél 2/2010 > EU Duna stratégia