Útban egy tudás régió felé

Egy vonzó és innovatív jellegű tudásrégió felépítése – tanulmány Dél-Morvaországról

Melyek a kiváló kutatási színvonal elérésének akadályai? Melyek a sikeres technológia- transzfert gátló tényezők? Milyen keretfeltételek mellett alkalmazhatja a társadalom a kutatási eredményeket? A dél-morvaországi, állami irányítás alatt álló tudományos és kutatóintézetekről szóló tanulmány válaszokkal szolgál a tudásrégió létrehozásával kapcsolatos kérdésekre – olyan meglátásokkal, amelyek sok tekintetben a teljes CENTROPE-régióra igazak.

A molekuláris biológia és a kapcsolódó tudományos ágazatok, valamint az alkalmazott tudomány területei jelentik a kutatási szféra legfontosabb szereplőit Dél-Morvaországban. A régió innovációs rendszerének sarokköveként olyan új tudást közvetítenek, amely serkentő hatást gyakorol a különböző üzleti ágazatok innovatív vállalkozásaira. Az anyagkutatással, az eszközgyártással, az ICT-kel, a műszaki és elektronikai tervezéssel együtt ezekre a kutatási területekre fókuszál az a tanulmány, amely a kiváló színvonal elérését és a technológia- transzfer sikerét biztosító dél-morvaországi potenciált elemzi.

A dél-morvaországi régióban kilencven kutatócsoport vett részt a vizsgálatban, amelyre 2010-ben került sor. A vizsgálat legfőbb célja az volt, hogy további információkat gyűjtsön az állami irányítás alatt álló tudományterületeken és a kutatóintézetekben zajló kutatás fejlesztésének lehetőségeiről-feltételeiről – valamint akadályairól –, illetve a kutatási eredmények mindennapi gyakorlatban történő alkalmazásáról.

A tehetségek tárházának bővítése: egy megtérülő befektetés a jövőbe

A vizsgálat a magasabb regionális kutatási színvonal elérésének számos akadályát megnevezte. A hierarchia legalsó pontján az alábbi gátló tényező szerepel: már az érettségizők körében mérsékelt az érdeklődés a műszaki és a természettudományok iránt. A várhatóan alacsony jövedelem, a nem megfelelő nemzetközi hírnév és a támogatási lehetőségek minősége mind hozzájárul a kutatói pálya rossz híréhez, és akadályozza az említett tudományterületek iránti érdeklődés kifejlődését a fiatal emberekben. Az egyetemi oktatási rendszer legfelső pontján: a csehországi doktorandusz programok felépítése – ahol a végzősök által képviselt átlagos minőség messze elmarad a bennük rejlő lehetőségektől – szintén hozzájárul ahhoz, hogy viszonylag szűk a tehetségek köre, amelyből kikerülhetnének a jövő kutatói. A helyzet javítására kínálkozó megoldások között említhetők például a tehetséges diákoknak és a fiatal kutatóknak biztosított nemzetközi ösztöndíjak; valamint egy továbbfejlesztett közös marketing stratégia, amelynek célja, hogy a csúcsminőségű tudomány, a kutatás és a technológia természetes területeként mutassa be a régiót.

Szorosabb együttműködés a kulcsszereplők között: a sikeres technológia-transzfer döntő tényezője

A régió tudásának és potenciáljának leghatékonyabb kiaknázásával kapcsolatban létezik egy másik, bár kiegészítő jellegű felfogás, amely szerint fejleszteni kell a technológia-transzfert (TT) az állami kutatóintézetek és a magánvállalatok között. A technológia-transzfer fejlesztésének kulcsfontosságú eleme egyrészt a regionális és a helyi önkormányzat közötti, valamint a helyi egyetemek és egyéb kutatóintézetek közötti, másrészt a vezető helyi üzleti vállalkozások és azok képviselői (például a Kereskedelmi Kamara) közötti együttműködés és koordináció javítása. A szorosabb együttműködés célja a technológia-transzfert segítő hatékony eljárások és támogatási szolgáltatások bevezetésének felgyorsítása a tudományos intézetekben.

Ezen nagyratörő cél elérése érdekében a vizsgálatban többek között az a javaslat szerepel, hogy változtassák meg a dél-morvaországi régió regionális innovációs stratégiájának jelenlegi változatát, hogy az tartalmazzon egy olyan eszközt, amely megkönnyíti a változtatásokat a helyi kutató -és fejlesztési intézetekben. Ezen eszköz funkciója, hogy találkozási lehetőséget biztosítson a kulcsszereplők számára, akik megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek a technológia-transzfer fejlesztésének menedzselése és megvalósítása terén, és arra ösztönzik a kutatóintézeteket vagy az egyes kutatócsoportokat, hogy vegyék igénybe a technológia-transzfer támogatási szolgáltatásokat. Nem kell versenyezni Csehország Technológiai Ügynökségével, de ki kell egészíteni annak tevékenységét egy támogatási modellel. Továbbá: a tanulmány szerzői javasolják a független technológiai “felderítők” alkalmazásának bevezetését, akik aktív marketing tevékenységet folytatnának, és képviselnék a helyi kutató -és fejlesztő intézeteket. A “felderítők” segítenének a helyi tudományos intézetek kereskedelmi potenciáljának jelentős mértékű javításában, illetve a kutatási eredmények kereskedelmi értékesítésében.