Tudományos együttműködés

A CENTROPE térségben megvalósítandó, élettudománnyal kapcsolatos együttműködés a startvonalon

A CENTROPE régió egyik legnagyobb lehetősége a kutatás, a technológia és az innováció területén a növekvő élettudományi ágazatban, elsősorban a biotechnológiai szektorban rejlik. A szakértők a CENTROPE Kapacitás workshopon egyetértettek abban, hogy számos komplex kihívással kell megbirkózni ahhoz, hogy a CENTROPE térség világviszonylatban is jelentős szereplővé váljon. A szorosabbra fűzött, határokon átívelő együttműködés megoldást jelenthet.

A közvetítő testületek, a kutatás és a vállalkozások szakértőinek találkozója újra rávilágított arra, hogy a CENTROPE térséget érintő tudományos és innovációs együttműködés bármely forgatókönyvének egy sikeres élettudományi ágazatra kell épülnie. A potenciál meggyőző: az osztrák partnerrégiókban számos intézet (pl. a molekuláris biológia terén) elérte a világszínvonalat, és az egyre inkább bővülő biotechnológiai klaszter állandó támogatást élvez Alsó-Ausztriában és Bécsben is. A dél-csehországi partnerrégióban az élettudományok következetes módon a Regionális Innovációs Stratégia központi elemét képezik, ami megmutatkozik az új kutatóintézetekbe és tudásközvetítő intézményekbe történő befektetések magas számában, amely mostanra hozza meg gyümölcsét.

Bár szórványosabb jelleggel és gyengébb forrásokra támaszkodva, ám a tudományterület támogatásának köszönhetően Nyugat-Szlovákiában is felzárkóznak az élvonalhoz a biotechnológiai orientáltságú vállalkozások, illetve a jelentős kutatóintézetek. Az olyan területeken, mint amilyen a molekuláris genetikai növénykutatás, Nyugat-Magyarország is figyelemreméltó biotechnológiai tudással rendelkezik. Összességében a CENTROPE régióban több mint 25 tudományos akadémiai intézet, továbbá egyetemek és egyéb jelentős kutatóintézetek, illetve több száz, élettudománnyal foglalkozó vállalkozás – a kis biotechnológiai vállalatoktól egészen a nagy nemzetközi gyógyszergyártó cégekig – tevékenykedik az élettudományi ágazatban. Ami a gyógyszeripart és az orvostudományt illeti, ezt az amúgy is figyelemreméltó jelenlétet tovább erősíti a kiváló klinikai források magas koncentrációja, amelyhez a kórházak nagy száma társul a régióban.

Leküzdendő akadályok

A szakértők, akik részt vettek a CENTROPE térség (mint tudásrégió) perspektíváinak szentelt egynapos workshopon, rámutattak azokra az akadályokra, amelyek meggátolják a CENTROPE térséget abban, hogy a világviszonylatban is jelentős versenytársakkal (például az Egyesült Államok keleti partján, a felső-Rajna-vidéken vagy Közép-Angliában működő vállalatokkal) egyenrangú szereplővé váljon a biotechnológiai piacon. Három szempont mindenképpen kiemelendő a résztvevők közti élénk eszmecseréből. Először is a biotechnológia szétszóródva van jelen a CENTROPE térségben, és viszonylag kevés intézet foglalkozik ezzel a területtel. Ez önmagában még nem jelent feltétlenül hátrányt, amennyiben mindez egy átfogó dinamikus fejlődést jelez, és több különálló vállalat és kutatóintézet létrehozását eredményezi – ezt bizonyítja például a Brnóban működő fiatal és virágzó biotech ágazat is. Ugyanakkor az elszigeteltség nehézségeket is okoz, ha a vállalkozások nem férnek hozzá a kockázati tőkéhez, valamint nem rendelkeznek az új piacok meghódításához szükséges forrásokkal vagy a kutatóintézetek egyszerűen nem érik el a kritikus tömeg azon szintjét, amelyre a nemzetközi viszonylatban való érvényesüléshez és a versenyképesség megőrzéséhez szükség van.

Másrészt, ha megnézzük a legfontosabb álágazatokat, néhány kivételtől eltekintve csak a gyógyszergyártás területén találunk a régióban nemzetközileg is jelentős cégek leányvállalataiként működő vállalkozásokat. Mivel a térség nem tekinthető ezen iparág kiemelt (vállalatközpontokat is befogadó) régiójának (ellentétben a több országot magába foglaló felső-rajna-vidéki régióval), nem itt található az innováció súlypontja, és a térség helyzete külső befektetési döntésektől függ, vagy a régió elszigetelt piaci pozícióba kényszerül. A gyógyszergyártó cégek bizonyos területek iránt mutatott hosszú távú elkötelezettsége könnyen alábbhagyhat. Harmadrészt a CENTROPE térségben tevékenykedő tudományos és innovációs szereplőknek meg kell barátkozniuk azzal a ténnyel, hogy jelentős eltérések tapasztalhatók a régión belül a támogatási stratégiák és a támogatási eszközök terén: miközben néhány ország kormánya következetes stratégiai keretrendszert hozott létre, más államokban a biotechnológia kulcsfontosságú szerepét hangsúlyozó látszólagos elkötelezettség nem feltétlenül párosul elegendő támogatással vagy támogatási rendszerekkel. Regionális szinten eltérések, sőt komoly egyenetlenségek fedezhetők fel a CENTROPE partnerrégiónak kapacitásában a biotechnológia támogatása terén.

A potenciál ismeretétől a közös növekedést szolgáló tettekig

Az előbbiek logikus következménye, hogy a különböző formákban megvalósuló folyamatos állami támogatás rendkívül fontos az élettudománnyal kapcsolatos belső és versenyképes kapacitások jövőbeni növekedése szempontjából a négypólusú régióban. “A gyakran korlátozott országos és regionális lehetőségek tükrében egyszerűen kötelező feladat”, ahogy azt az egyik résztvevő is megfogalmazta az EU kutatási és regionális politikája által kínált támogatási lehetőségek hatékony kihasználása, amelyek bemutatására szintén sor került a workshopon. Az elitligába történő belépés legfőbb katalizátora ugyanakkor a határokon átívelő együttműködés erősítése lehet. Amint a régióban rejlő óriási potenciált nem csupán a piaci verseny előszobájaként értékeljük, hanem a kiválóság és a nemzetközi versenyképesség megszerzésének lehetőségét látjuk benne, amelyet meg kell ragadni, elnyeri értelmét az együttműködési tevékenység.

A 2011 februárjában Bécsben megrendezett workshop végére világossá vált a CENTROPE térségben az élettudományokkal kapcsolatban kibontakozó együttműködés forgatókönyve. Egy olyan ágazatban, amely az innovatív ötletek megszületése érdekében jelentős mértékben támaszkodik a hálózatok kialakítására, illetve a fontos információk megosztására, meg kell szilárdítani az együttműködést, illetve szilárd alapokra kell helyezni a rendelkezésre álló kutatási lehetőségekkel és a tudományos kompetenciákkal kapcsolatos adatbázisokat. Egy elkötelezett menedzsmentnek továbbra is minden szinten lépéseket kell tennie az együttműködés elmélyítése érdekében, ami magába foglalja a szereplők mobilizálását, a fontos kiírásokkal kapcsolatos információk megosztását, illetve a nagy interregionális projektek megszerzésének koordinálását. A kutatói mobilitás – itt elsősorban a fiatal és a jövőben érkező kutatókra gondolunk – rendkívül fontos terület, ahol viszonylag alacsony költséggel komoly eredmények érhetők el. Úgy tűnik, elkészült a többszintű és elkötelezett együttműködés színpada egy olyan tudományterületen, amely kulcsfontosságú, amikor a CENTROPE térség tudásgazdaságának támogatásáról beszélünk.